|
Tantárgy neve: Társadalomtudományi ismeretek |
Kreditértéke: 14 (3+3+3+3+2) |
|---|---|
|
A tantárgy besorolása: kötelező |
|
|
A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”: 80% elmélet, 20% gyakorlat |
|
|
A tanóra típusa: ea. és gyak. és óraszáma: heti 2 az adott félévben, (ha nem (csak) magyarul oktatják a tárgyat, akkor a nyelve: …) Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további (sajátos) módok, jellemzők (ha vannak): – |
|
|
A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): koll. és gyj. Az ismeretellenőrzésben alkalmazandó további (sajátos) módok (ha vannak): – |
|
|
A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): I., II., III., IV. |
|
|
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): – |
|
Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása |
|---|
|
A tantárgy célja a régió mint földrajzi és politikai tér múltjának és jelenének vizsgálata, különös tekintettel az egymás mellett élő és egymást követő civilizációk közötti kölcsönhatásokra. A klasszikus és keresztény gyökerek számbavétele után, a történelmi fejlődés párhuzamainak és kereszteződéseinek tanulmányozását követően a jelen több szempontú elemzése következik, amelynek során éppúgy kitérünk a társadalom- és gazdaságföldrajzi aspektusokra, mint a régió szerepének vizsgálatára az EU-ban és a világban. Különleges szerepet szánunk a régió és Magyarország történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatai bemutatásának. Meghirdetésre kerülő kurzusok: A mediterráneum az antikvitásban; A mediterrán Európa története I–II.; A mediterrán Európa gazdaság- és társadalomföldrajza; A régió szerepe az EU-ban és a világban. |
|
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN) |
|
Fernand Braudel, La Méditerranée, Paris, 1985. (Olasz kiadás: Il Mediterraneo, Milano, 1987.) Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában I–III. Budapest, 1996. Tim Cornell – John Matthews: A római világ atlasza. Budapest, 1991. Mary Vincent – R. A. Stradling: A spanyol és portugál világ atlasza. Budapest, 1997. Georges Duby – Robert Mandrou: A francia civilizáció ezer éve. Budapest, 1975. Fernando García de Cortázar – José Manuel González Vesga: Spanyolország története. Budapest, 2001.; Harry Hearder: Olaszország rövid története. Budapest, 1992. Blahó András és munkaközössége: Világgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008. |
|
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul |
|
Tudása A szakot elvégző hallgató tájékozott az adott újlatin nyelvű kulturális jelenségek történetiségének általánosan elfogadott jellemzői, adatai körében. Átlátja az adott újlatin nyelvhez tartozó szövegek és kulturális jelenségek befogadásának bevett eljárásait, az értelmezés szakmailag elfogadott kontextusait. Képességei Átlátja a nemzeti identitásképző diskurzusok felépítését, működését, és ezeket a kulturális jelenségeket az európaiság kontextusában értelmezi. Attitűdje Hitelesen közvetíti az adott újlatin nyelv nyelvészeti, irodalom- és kultúratudományi, történelmi gondolkodásmódját. Képviseli a magyar és az európai identitás vallási, társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét. Törekszik szakmai hivatástudatának kialakítására és önképzésre. Autonómiája és felelőssége Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel az adott újlatin nyelv és kultúra területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait. Hatékonyan együttműködik az adott újlatin nyelv területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi kulturális közösségekkel. Nyitott az adott újlatin nyelv kulturális hátterére. |
|
Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Pete László habilitált egyetemi docens, PhD |
|
Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha van(nak) (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Takács Levente habilitált egyetemi adjunktus, PhD |