Romanisztika szak
OLASZ SZAKIRÁNY

ALAPKÉZÉS, MINOR, SPECIALIZÁCIÓ
 SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉZÉS

I. félév

BEVEZETÉS A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY MÓDSZERTANÁBA I.
BTOL101BA

A két féléves kurzus első félévében a bölcsészettudományok módszertanának történeti aspektusai, legfontosabb megközelítései, iskolái, elméletei kerülnek bemutatásra az ókortól a modernitásig felvázolva a mindezeket jelentősen alakító kulturális, társadalmi kontextusokat is.

  • Tudományfilozófiai, -elméleti alapok, tudománytörténeti alapvetés

Szakirodalom:
Forrai Gábor – Szegedi Péter (szerk.), Tudományfilozófia: Szöveggyűjtemény. Budapest: Áron Kiadó, 1999
Georges Canguilhem, A tudománytörténet tárgya, in Vulgo 1999/1

  • A bölcsészettudomány tárgya

Szakirodalom:
Raymond Williams, A kultúra elemzése, in A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény (szerk. Bókay Antal – Vilcsek Béla – Szamosi Gertrud – Sári László), Budapest, 2002
Raymond Williams, A kultúra, in: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény (szerk. Bókay Antal – Vilcsek Béla – Szamosi Gertrud – Sári László), Budapest, 2002

  • Bölcsészettudományok mai rendszere, státusa

Szakirodalom:

Pléh Csaba, Tudástípusok és a bölcsészettudomány helyzete: a tudáslétrehozás és a tudásfenntartás problémája, online text

Nyíri Kristóf, Hálózat és tudáskészség. In: A századvég szellemi körképe. Pécs, 1995

Nyíri Kristóf, Bölcsészettudomány az írásbeliség után, in: Világosság. 1996/6.

 

4. A hermeutika; az olvasás mint a megismerés allegoriája Szakirodalom: Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban, Budapest, 1997.

  • A bölcsészettudomány mint a kulturális emlékezet egyik formája

Szakirodalom: Jan Assmann, A kulturális emlékezet, Budapest, 2004

  • A nyelv és az írott emlékezet

Szakirodalom: Jan Assmann, A kulturális emlékezet, Budapest, 2004

  • Az emlékezet egyéb formái (emlékezethelyek és történeti források)

Szakirodalom: Pierre Nora, Emlékezet és történelem között, Budapest, 2010

  • A bölcsészettudományok az ókorban és a középkorban. A filozófia és a retorika születésétől a hét szabad művészetig
  • E. Taylor, Platón. Budapest: Osiris, 1997.

Sir David Ross, Arisztotelész. Budapest: Osiris, 1996 Umberto Eco, Arte e bellezza nell’estetica medievale, Milano, 1987

  • A bölcsészettudományok a premodern és a modern korban

Szakirodalom: Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban, Budapest, 1997.

  • Bölcsészettudomány a modernitásban

Szakirodalom: Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban, Budapest, 1997.

  • A bölcsészettudományi diskurzusok kontextualizáltsága

(a nemzeti emlékezet a modernitásban, a posztkoloniális, posztnacionalista világ, a politikum szerepe) Pierre Nora, Emlékezet és történelem között, Budapest, 2010 Edward W. Said – Christoph Burgmer, Bevezetés a posztkoloniális diskurzusba, in A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény (szerk. Bókay Antal – Vilcsek Béla – Szamosi Gertrud – Sári László), Budapest, 2002

  • A tudományos kommunikáció terei, formái, médiumai I.

(a könyv és a könyvnyomtatás, a folyóiratok, az internet, a tudományos élet alkalmai stb.) Szakirodalom: Roger Chartier, A könyv metamorfózisa, Budapesti Francia Intézet, 2001

A folyóiratok kultúrája az elektronikus kor szemszögéből, (szerk Gács Anna). Budapest, 2007

Az internetkorszak kommunikációja (szerk. Balázs Géza - Bódi Zoltán), Budapest, 2005

Hipertext. A Helikon 2004/3. számának összeállítása (szerk. Kappanyos András)

 

  • A tudományos kommunikáció terei, formái, médiumai II.

Szakirodalom:

A folyóiratok kultúrája az elektronikus kor szemszögéből, (szerk Gács Anna). Budapest, 2007


Az internetkorszak kommunikációja (szerk. Balázs Géza - Bódi Zoltán), Budapest, 2005

      Hipertext. A Helikon 2004/3. számának összeállítása (szerk. Kappanyos András) 

  • A tudományos kommunikáció formái, médiumai, terei, intézményei Magyarországon.

Szakirodalom:

Fábri György: Tudomány és közönség új találkozásai http://www.vilagossag.hu/pdf/20050411210020.pdf

 

  • Számonkérés

 

 

BEVEZETÉS AZ ÚJLATIN IRODALOMBA BTOL201BA

A kurzus során a hallgatók olasz irodalmi szövegeket olvasnak, az ezekhez kapcsolódó beszélgetéseken a szövegek elemzését egy-egy kiemelt téma, szempont szerint végzik el.

  • Bevezetés.

Mi az irodalom? Mi az újlatin irodalom? Mi az olasz irodalom? Szakirodalom: La letteratura romanza medievale (szerk. Costanzo di Girolamo, Bologna, 1994) Letteratura italiana 5, Le questioni, Einauid, Torino, 1985

2. Az újlatin irodalmi kultúra (történeti áttekintés) Szakirodalom: La letteratura romanza medievale (szerk. Costanzo di Girolamo, Bologna, 1994) Letteratura italiana 5, Le questioni, Einaudi, Torino, 1985

  • Az olasz irodalmi nyelv

Carlo Lucarelli, Troppo piccante Szakirodalom: Letteratura italiana vol 3 tom 1, Teoria e poesia, Einaudi, Torino, 1984 Letteratura italiana 4, L’interpretazione, Einaudi, Torino, 1985 Letteratura italiana 5, Le questioni, Einaudi, Torino, 1985

  • Irodalmi nyelv és dialektus

Andrea Camilleri, L’odore del diavolo Szakirodalom: Letteratura italiana 5, Le questioni, Einaudi, Torino, 1985 Ivano Paccagnella, Uso letterario dei dialetti, in Storia della lingua italiana (szerk. L. Serianni – Pietro Trifone), vol I. Torino, 1993 Jana Vizmuller-Zocco, I dialetto nei romanzi di Andrea Camilleri, http://www.vigata.org/dialetto_camilleri/dialetto_camilleri.shtml

  • A prózai szöveg olvasási stratégiái

Niccoló Ammaniti, Rispetto Szakirodalom: Letteratura italiana vol 3 tom 2, La prosa, Einaudi, Torino, 1984

  • A lírai szöveg olvasási stratégiái

Giacomo Leopardi és Eugenio Montale versei Szakirodalom: Letteratura italiana vol 3 tom 1, Teoria e poesia, Einaudi, Torino, 1984

 

  • A dráma-szöveg olvasási stratégiái

Luigi Priandello, Sei personaggi in cerca d’autore Szakirodalom: Letteratura italiana 6, Teatro, musica, tradizione dei classici  Einaudi, Torino, 1986

 

  • Az irodalom fogalmának, nyelvének, funkcióinak alakulása Itáliában I.

Dante Alighieri, De vulgari eloquentia, részlet Szakirodalom: Letteratura italiana 5, Le questioni, Einaudi, Torino, 1985 Maurizio Vitale, La questione della lingua, Palermo, 1967

  • Az irodalom fogalmának, nyelvének, funkcióinak alakulása Itáliában II.

Giovanni Boccaccio: Dekameron, részlet Szakirodalom: Letteratura italiana 5, Le questioni, Einaudi, Torino, 1985 Francesco Bruni, Boccaccio. L’invenzione della letteratura mezzana, Bologna, 1990 Maurizio Vitale, La questione della lingua, Palermo, 1967

  • Az irodalom fogalmának, nyelvének, funkcióinak alakulása Itáliában III.

Alessandro Manzoni: I promessi sposi, részlet Szakirodalom: Francesco De Sanctis, Storia della letteratura italiana, http://it.wikisource.org/wiki/Storia_della_letteratura_italiana Letteratura italiana 5, Le questioni, Einaudi, Torino, 1985 Maurizio Vitale, La questione della lingua, Palermo, 1967

  • Az irodalom fogalmának, nyelvének, funkcióinak alakulása Itáliában IV.

Pier Paolo Pasolini: Petrolio, részlet Szakirodalom: Wu Ming: The New Italian Epic: http://www.wumingfoundation.com/italiano/WM1_saggio_sul_new_italian_epic.pdf http://naba.academia.edu/dimitrichimenti/Papers/266241/OGGETTI_NARRATIVI_NON_IDENTIFICATI

  • A mai olasz irodalom

Egy szabadon választott szerző egy műve Szakirodalom: Wu Ming: The New Italian Epic (olasz nyelvű szöveg), online text (in http://www.wumingfoundation.com/italiano/WM1_saggio_sul_new_italian_epic.pdf), és a kapcsolódó vita szövegei (in wumingfoundation.org, carmillaonline.com)

13. Az irodalom és más művészetek I. (a színház) Goldoni, Pirandello, Dario Fo előadás-részletek Szakirodalom: Luigi Pirandello: Teatro e letteratura http://www.pirandelloweb.com/scritti/scritti_teatro_e_letteratura.htm

  • Az irodalom és más művészetek II. (a film)

Roberto Saviano: Gomorra Szakirodalom: http://conaltrimezzi.wordpress.com/2011/07/04/cinema-e-letteratura-una-storia-possibile/

  • Számonkérés

Olasz irodalomtörténet I. BTOL215BA

  1. Az olasz irodalom kezdetei. A Duecento. Vallásos költészet. Ferences költők. Assisi Szent Ferenc. Jacopone da Todi. Antonio Viscardi: Storia della letteratura d’Italia. Le origini, Milano, 1942 Francesco Flora: Storia della letteratura italiana vol. 1., Milano, 1966 Jacques Le Goff: Assisi Szent Ferenc, Budapest, 2002

  2. A Duecento világi költészete: az első költőiskolák. A szicíliai és a toszkán trubadúrlíra. Natalino Sapegno: Compendio di storia della letteratura italiana vol. 1., Firenze, 1979 Ernesto Kantorowicz: Federico II di Svevia, Milano, 1939 Angelo Pagano: La scuola poetica siciliana, Szombathely, 2007

  3. A „dolce stil nuovo” szerelemfilozófiája és költői. Carlo Salinari: Sommario di storia della letteratura italiana vol. 1., Roma, 1978 Giuseppe Petronio: Antologia della critica letteraria vol. 1., Roma–Bari, 1973 Poesia italiana. Il Duecento, Milano, 1984 La poesia lirica. Il Duecento, Torino, 1984 4. A Duecento prózája. Erudíció, útleírás, novellisztika. Viscardi, Flora, Sapegno, Salinari l. fent. Mario Puppo: Manuale ciritico-bibliografico per lo studio della letteratura italiana, Torino, 1979 5. Dante Alighieri élete. Tommaso Gallarati Scotti: Vita di Dante, Milano, 1957 Michele Barbi: Dante, Budapest, 1964. Indro Montanelli: Dante e il suo secolo, Milano, 1965 Cesare Marchi: Dante, Milano, 1985. Giorgio Petrocchi: Vita di Dante, Roma–Bari, 2001

  6. Dante: La vita nuova. Fausto Montanari: Il mondo di Dante, Roma, 1966 Charles S. Singleton: Saggio sulla Vita nuova, Bologna, 1968 Erich Auerbach: Studi su Dante, Milano, 1974

  7. Dante: Convivio. Enrico Malato: Dante, Roma, 1999 Kelemen János: A filozófus Dante, Budapest, 2002 Szabó Tibor: Dante életbölcselete, Budapest, 2008

  8. Dante: De vulgari eloquentia. Ettore Mazzali: Dante, Milano, 1979 Barbara Reynolds: Dante. A költő, a politikai gondolkodó, az ember, Budapest, 2008

  9. Dante: De Monarchia. Bruno Maier: Dante e la realtà politica del suo tempo, Milano, 1982 Bán Imre: Dante-tanulmányok, Budapest, 1988 Madarász Imre: „Költők legmagasabbja”. Dante-tanulmányok, Budapest, 2001

10. Dante kisebb művei. George Holmes: Dante, Milano, 1980 Walter Mauro: In vito alla lettura di Dante, Milano, 1990 Peter Dronke: Dante e le tradizioni latine medievali, Bologna, 1998

11. Dante: La Divina Commedia. Benedetto Croce: La poesia di Dante, Bari, 1921 Carles S. Singleton: La poesia della Divina Commedia, Bologna, 1978 Pál József: „Silány időből az örökkévalóba”. Az Isteni Színjáték nyelvi és tipológiai szimbolizmusa, Szeged, 1997

12. Dante: Inferno – Purgatorio – Paradiso. Giorgio Petrocchi: L’Inferno – Il Purgatorio – Il Paradiso, Milano, 1978 Kelemen János: A Szentlélek poétája, Budapest, 1999 Pál József: Dante. Szó, szimbólum, realizmus a középkorban, Budapest, 2009

13. Lectura Dantis. Inferno I. Dante a középkor és a Renaissance között (szerk. Kardos Tibor), Budapest, 1966 Dante a középkorban (szerk. Mátyus Norbert), Budapest, 2009

14. Lectura Dantis. Inferno V. Francesco De Sanctis: Saggi danteschi, Milano, 1965 Lorenzo Renzi: Le conseguenze di un bacio, Bologna, 2007

  • Lectura Dantis. Inferno XXVI.

Giorgio Sielzehnen–Vivanti: Dizionario della Divina Commedia, Milano, 1954 Giorgio Inglese: Guida alla Divina Commedia, Roma, 2002 Szabó Tibor: Megkezdett öröklét. Dante a XX. századi Magyarországon, Budapest, 2003

 

Olasz irodalomtörténet III. BTOL311BA 

  1. Cinquecento és a reneszánsz: egy aranyszázad eszmei és esztétikai kor- és körképe. Jacob Burckhardt: A reneszánsz Itáliában, Budapest, 1978 Jean Delumeau: Reneszánsz, Budapest, 1997 Peter Burke: Az olasz reneszánsz, Budapest, 1994

  2. Niccolò Machiavelli: életrajz és életmű Giuseppe Prezzolini: Vita di Niccolò Machiavelli fiorentino, Milano, 1994 Marurizio Viroli: Il sorriso di Niccolò. Storia di Machiavelli, Roma–Bari, 1998 Luigi Russo: Machiavelli, Bari, 1972 Francesco Bausi: Machiavelli, Roma, 2005 Alexandru Balaci: Niccolò Machiavelli, Budapest–Bukarest, 1969 Antallfy György: Machiavelli és az állam tudománya, Budapest, 1986 Quentin Skinner: Machiavelli Budapest, 1996

  3. Machiavelli: Il Principe. Rodolfo de Mattei: Dal premachiavellismo all’antimachiavellismo, Firenze, 1969 Antonio Panella: Gli antimachiavellici, Firenze, 1943 Szigethy Gábor: Machiavellizmus, Budapest, 1977 Paczolai Péter: Machiavelli és az államfogalom születése, Budapest, 1998 Machiavelli öröksége (szerk. Madarász Imre), Budapest, 2000

  4. Francesco Guicciardini. Ugo Spirito: Machiavelli e Guicciardini, Firenze, 1968 Jader Jacobelli: Machiavelli e/o Guicciardini, Milano, 1998 Edoardo Bizzarri: L’italiano. Francesco Guiccardini, Firenze, 1942

  5. Udvari írók. Baldassare Castiglione. Giovanni Della Casa. Arnaldo Di Benedetto: Poesia e comportamento, Alessandria, 2002 Per Giovanni Della Casa (a cura di Gennaro Barbaresi e Claudia Berra), Milano, 1997 Vígh Éva: Éthos és kratos között. Udvar és udvari ember a 16–17. századi Itáliában, Budapest, 1999 Vígh Éva: Virtutes elocutionis & virtutes morales, Szeged, 2005 Tekulics Judit: A dialógus művészete és a társalgás temploma, Szeged, 2009

  6. Művész-írók Giorgio Vasali. Benvenuto Cellini. Acsay Antal: A Renaissance Itáliában, Budapest, 1905 F. Funk Brentano: A renaissance, Budapest, é. n. Camillo Semenzato: A dicsőséges reneszánsz, Budapest, 1993

  7. „Kalandor” és „poligráf” írók. Pietro Aretino. Cesare Marchi: L’Aretino, Milano, 1989 Madarász Imre: Az érzékek irodalma. Erotográfia és pornográfia az olasz irodalomban, Budapest, 2002 Csehy Zoltán: A szöveg hermaphrodituszi teste, Pozsony, 2002

  8. Műfajok reneszánsza a Cinquecentóban: líra, epika, dráma. Klasszicizmus és antiklasszicizmus. Glauco Cambon: La poesia di Michelangelo, Torino, 1991 Paul Larivaille: La vita quotidiana delle cortigiane nell’Itali del Rinascimento, Milano, 1997 Georgina Masson: Impéria impériuma, Budapest, 1977 Nyerges László: Az olasz reneszánsz komédia, Budapest, 2003 Madarász Imre: „Az emberélet útjának felén”. Italianisztika jelen időben, Budapest, 1999 Madarász Imre: „Kik hallgatjátok szerteszórt dalokban…” Olasz klasszikusok – mai olvasók, Budapest, 2000

  9. Reneszánsz filozófiai irodalom Bernardino Telesiótól Galileo Galileiig. Delio Cantimori: Eretici italiani del Cinquecento, Firenze, 1939 Bernardino Telesio e la filosofia del Rinascimento (a cura di Nicola Abbagnano) Milano, 1941 Antonio Banfi: Vita di Galileo Galilei, Milano–Roma, 1930 Timár László: Galileo Galilei, Budapest, 1991 Vekerdi László: Így él Galilei, Budapest, 1997

10. Reneszánsz filozófiai irodalom Giordano Brunótól Tommaso Campanelláig. Szemere Samu: Giordano Bruno, Budapest, 1917 Giovanni Gentile: Giordano Bruno e il pensiero del Rinascimento, Firenze, 1920 Vincenzo Spampanato: Vita di Giordano Bruno, Messina, 1921 Saverio Ricci: Giordano Bruno nell’Europa del Cinquecento, Roma, 2000 Gabriele La Porta: Giordano Bruno, Milano, 1992 Luigi Firpo: Il processo di Giordano Bruno, Roma, 1993 Germana Ernst: Tommaso Campanella, Roma–Bari, 2002 Luigi Firpo: Il supplizio di Tommaso Campanella, Roma, 1985

11. Torquato Tasso: életrajz és életmű. Adolfo Albertazzi: Torquato Tasso, Roma, 1926 Fabio Pittorru: Torquato Tasso, Milano, 1982 Claudio Gigante: Tasso, Roma, 2007

12. Tasso: Gerusalemme liberata. Lanfranco Caretti: Ariosto e Tasso, Torino, 1961 Giuseppe Basilone: Guida allo studio della Gerusalemme liberata, Napoli, s. a. Király Erzsébet: Tasso és Zrínyi, Budapest, 1989 Tusnády László: Arany és Tasso, Budapest, 1999 Tusnády László: Torquato Tasso, Budapest, 2005

13. Seicento és barokk: egy korszak kulturális profilja. Gleichen–Russwurm: A barokk, Budapest, é. n. A barokk (szerk. Bán Imre), Budapest, 1962 Egon Friedell: Barokk és rokokó, Budapest, 1991

14. Seicento vallásos, történelmi és politikai irodalma. Antonio Belloni: Il Seicento, Milano, 1929 Benedetto Croce: Storia dell’età barocca in Italia, Milano, 1993 Éva Vígh: Barocco etico-retorico nella letteratura italiana, Szeged, 2009

  • Marinizmus és antimarinizmus.

Giovanni Getto: Barocco in prosa e poesia, Milano, 1969 Emilio Russo: Marino, Roma, 2008

Olasz irodalomtörténet V. BTOL407BA

  1. „Ottocento maggiore”. Risorgimento és romantika. Bolton King: Storia dell’unità d’Italia, Roma, 1960 Indro Montanelli: L’Italia del Risorgimento, Milano, 1994 Luigi Salvatorelli: Pensiero e azione del Risorgimento, Torino, 1963 Giancarlo Cogoi: Lineamenti di storia del Risorgimento italiano, Debrecen, 1997

  2. Ugo Foscolo: életpálya, életmű, műfajok. Alessandro Donati: Ugo Foscolo, Roma, 1927 Mario Fubini: Ugo Foscolo, Firenze, 1962 Mario Martelli: Ugo Foscolo, Firenze, 1969 Enzo Mandruzzato: Foscolo, Milano, 1978 Koltay Kastner Jenő: Ugo Foscolo, Szeged, 1960

  3. Ugo Foscolo: A regénytől a filozófiai költészetig. Maria Antonietta Terzoli: Foscolo, Roma–Bari, 2000 Giuseppe Nicoletti: Foscolo, Roma, 2006 Madarász Imre: Az Alpokon innen és túl… A francia forradalom hatása az olasz irodalomra, Budapest, 1995 Madarász Imre: A legfényesebb századforduló. Tanulmányok a XVIII–XIX. század olasz irodalmáról, Budapest, 2009 Tombi Beáta: Ugo Foscolo recepciója a XX. században, Budapest, 2007

  4. Alessandro Manzoni: Életrajz, életmű, műfajok. Francesco De Sanctis: Manzoni, Milano, 1958 Benedetto Croce: Alessandro Manzoni, Bari, 1969 Luigi Tonelli: Manzoni, Milano, 1984 Ferruccio Ulivi: Manzoni, Milano, 1985

  5. Manzoni: I promessi sposi. Giorgio Petrocchi: Manzoni. Letteratura e vita, Milano, 1971 Natalino Sapegno: Ritratto di Manzoni e altri saggi, Roma–Bari, 1981 Lanfranco Caretti: Manzoni: Ideologia e stile, Torino, 1974 Sergio Romagnoli: Manzoni e i suoi colleghi, Firenze, 1984 Madarász Imre: Manzoni, Budapest, 1991 Gino Tellini: Manzoni, Roma, 2007 Luigi Russo: Pesonaggi dei Promessi sposi, Roma–Bari, 1967

  6. Giacomo Leopardi: élete és prózája. Francesco De Sanctis: Leopardi, Milano, 1958 Renato Minore: Leopardi, Milano, 1991 Adriano Bonn: Invito alla lettura di Leopardi, Milano, 1985 Koltay-Kastner Jenő: Leopardi, Szeged, 1998

  7. Leopardi: I Canti. Ettore Mazzali: Leopardi, Milano, 1978 Mario Andrea Rigoni: Il pensiero di Leopardi, Milano, 1997 Leopardi visto dagli ungheresi (a cura di Éva Ördögh), Szeged, 1998

  8. A Risorgimento eszmeisége. Giuseppe Mazzini, a gondolkodó, az író, az „Apostol”. Jászay Magda: Mazzini, Budapest, 1977 Beppino Disertori: Mazzini filosofo, Trento, 1961 Massimo Scioscioli: Giuseppe Mazzini: i principi e la politica, Napoli, 1995 Il mazzinianesimo nel mondo 1-2 (a cura di Giuliana Limiti), Pisa, 1995–1996 Madarász Imre: Mazzini, az Apostol, Budapest, 1992

  9. A Risorgimento eszmeisége. Vincenzo Gioberti, a filozófus, az állambölcselő, az esztéta. Adolfo Omodeo: Vincenzo Gioberti e la sua evoluzione politica, Torino, 1941 Ugo Redanò: Vincenzo Gioberti, Torino, 1958 Giorgio Rumi: Gioberti, Bologna, 2001 Madarász Imre: „Kik hallgatjátok szerteszórt dalokban…” Olasz klasszikusok – mai olvasók, Budapest, 2000

10. Risorgimento-kori emlékiratok. Csorba László: Garibaldi, Budapest, 1988 Giovanni Spadolini: Gli uomini che fecero l’Italia, Milano, 1993 Aldo A. Mila: Silvio Pellico, Milano, 2005 Madarász Imre: Változatok a halhatatlanságra. Olasz irodalmi tanulmányok, Budapest, 2011

11. A romantikusok antiklasszicista vitái, esztétikája és fórumai. Mario Puppo: Il romanticismo Milano, 1975 Alberto Cadioli: Romanticismo italiano, Milano, 1995 Alberto Cadioli: Introduzione a Berchet, Roma–Bari, 1991 Madarász Imre: „Örök megújhodások”. Születés, újjászületés, feltámadás az olasz irodalomba, Budapest, 2003

12. A „Romanticismo” műfajai: hazafias líra, dialektális költészet, történelmi regény. Guido Bezzola: Vita di Carlo Porta, Milano, 1980 Giacomo Debenedetti: Tommaseo, Milano, 1973 Ettore Fabietti: Mameli, Milano–Roma, 1933 Maiorino–Tricame–Giordano: Fratelli d’Italia, Milano, 2001 Sergio Romagnoli: Manzoni e i suoi colleghi, Firenze, 1984 Giorgio Petrocchi: Il romanzo stoico nell’800 italiano, Torino, 1967

13. Ippolito Nievo: Le confessioni di un Italiano Franco Mollia: Ippolito Nievo, Firenze, 1970 Giovanni Cappello: In vito alla lettura di Nievo, Milano, 1988 Stanislao Nievo: Il prato in fondo al mare, Roma, 1995

 

14. Francesco De Sanctis. Luigi Russo: Francesco De Sanctis e la cultura napoletana, Roma, 1983 Carlo Musetta: Francesco De Sanctis, Roma–Bari, 1975

15. Gosue Carducci. Michele Saponaro: Carducci, Milano, 1941 Luigi Russo: Carducci senza retorica, Roma–Bari, 1999 Madarász Imre: „Titus íve alatt”. Az antik Róma öröksége az olasz felvilágosodás és romantika irodalmában, Budapest, 1988 Simon Gyula: Carducci költészete, Budapest, 2002

 

IRODALMI SZÖVEGOLVASÁS I. BTOL313BA

A kurzus első szemeszterében az itáliai humanizmus és a reneszánsz udvari kultúra irodalmával ismerkednek meg a hallgatók. Az órákon nem csak az irodalom-és kultúrtörténeti ismeretek elmélyítése, de a szövegelemzési technikák, módszerek elsajátítása, valamint a fordítás gyakorlása is fontos szempont. A hallgatók a kurzus során, a második félévben, a két félév tematikájából (az olasz irodalom történetének a humanizmustól a preromantikáig terjedő időszakából) egy szabadon választott (előzetesen egyeztetett) témában házi dolgozatot készítenek.

 

  • Bevezetés. A humanista irodalmi diszkurzus születése. Kulcsfogalmak I. (humanae litterae, dialógus).

Olvasott szövegek: Petrarca két levele Boccacciohoz Szakirodalom: Francesco Pignatti, L'imitazione nel Quattrocento e nel Cinquecento, in http://www.italica.rai.it/rinascimento/monografie/imitazione/index.htm

  • Bevezetés. A humanista irodalmi diszkurzus születése. Kulcsfogalmak II. (allegória, imitáció).

Olvasott szövegek: Boccaccio, Dekameron (részlet); Bembo, Asolani (részlet) Szakirodalom: Francesco Pignatti, L'imitazione nel Quattrocento e nel Cinquecento, in http://www.italica.rai.it/rinascimento/monografie/imitazione/index.htm Francesco Bruni, Boccaccio. L'invenzione della letteratura mezzana, Bologna, Il Mulino, 1990

 

  • A humanista és a humanae litterae

Olvasott szöveg: Macchiavelli levele Vettorihoz Szakirodalom: Quentin Skinner: Machiavelli Budapest, 1996

4.         A latin nyelvű humanista irodalom I. Olvasott szöveg: Leon Battista Alberti: Fatum et fortuna Szakirodalom: Antony Grafton, Leon Battisata Alberti. Un genio universale, Roma-Bari, Laterza, 2003             Puskás István,  Határrevízió. Leon Battista Alberti „Fatum et Fortuna” című dialógusa, in In memoriam Gábor Hajnóczi, Piliscsaba, 2009

  • A latin nyelvű humanista irodalom II.

Olvasott szöveg: Leon Battista Alberti: Fatum et fortuna             Szakirodalom:             Antony Grafton, Leon Battisata Alberti. Un genio universale, Roma-Bari, Laterza, 2003.             Puskás István,  Határrevízió, sul dialogo „Fatum et Fortuna” di Leon Battista Alberti, in             In memoriam Gábor Hajnóczi, Piliscsaba, 200

  • Humanista dialógus – civil diszkurzus. A humanista és a hatalom.

Olvasott szöveg: Pandolfo Collenuccio: Lo specchio d'Esopo Giancarlo Fiorenza, Pandolfo Collenuccio's Specchio d'Esopo, in http://www.itatti.it/I Tatti Studies/2001/GIANCARLO FIORENZA.pdf             Puskás István,  Esopus tükre, in Italiansitica Debreceniensis XI, 2004

  • Humanista dialógus – civil diszkurzus. A humanista és az udvari társadalom I.

Olvasott szövegek: Pietro Bembo: Asolani (részletek), Baldassare Castiglione: Il libro del Cortegiano (részletek)  Szakirodalom: Vígh Éva, Éthos és Krathos között, Budapest, Osiris, 1999  Puskás István, Galeotto herceg Harmadik könyve. Egy példa az itáliai irodalom intertextuális kapcsolataira. Italianistica Debreceniensis XVI, 2009

  • A humanista és az udvari társadalom II.

Olvasott szövegek: Pietro Bembo: Asolani (részletek), Baldassare Castiglione: Il libro del Cortegiano (részletek)             Szakirodalom: Vígh Éva, Éthos és Krathos között, Budapest, Osiris, 1999  Puskás István, Galeotto herceg Harmadik könyve. Egy példa az itáliai irodalom  intertextuális kapcsolataira. Italianistica Debreceniensis XVI, 2009

  • A lovagi epika I.

Olvasott szövegek: szemelvények a XIV-XV. század lovagi epikájából Szakirodalom: Aurelio Roncaglia, La letteratura franco-veneta, in Storia della letteratura italiana, Vol. II., Milano, Garzanti, 1965 Poemi cavallereschi del Trecento. Szerk., bevezető tanulmány Giuseppe Guido Ferrero, Torino, UTET, 1965

  • A lovagi epika II.

Olvasott szövegek: szemelvények Pulci Morgantéjából és Boiardo Orlando innamoratójából Szakirodalom: Antonia Tissoni Benvenuti, Matteo Maria Boiardo, in Letteratura italiana, Quattrocento settentrionale, Roma-Bari, Laterza, 1972 Claudia Micocci, L’“Orlando Innamorato” di M.M. Boiardo, in Letteratura italiana. Le opere, I. Dalle origini al Cinquecento, Torino, Einaudi, 1992            

  • A lovagi epika III.

Olvasott szöveg: Ariosto: Orlando furioso, Első ének I.             Szakirodalom: Corrado Bologna, Ludovico Ariosto, «Orlando furioso», in Letteratura italiana Einaudi. Le Opere. II, Torino,Einaudi, 1993            

  • A lovagi epika IV.

Olvasott szöveg: Ariosto: Orlando furioso, Első ének II. Szakirodalom: Corrado Bologna, Ludovico Ariosto, «Orlando furioso», in Letteratura italiana Einaudi. Le Opere. II, Torino,Einaudi, 1993

  • A lovagi epika V.

Olvasott szöveg: Vincenzo Brusantino: Angelica innamorata Szakirodalom: Rosanna Alhaique Pettinelli, Forme e percorsi dei romanzi di cavalleria da Boiardo a Brusantino, Roma, Bulzoni, 2004

  • A lovagi epika VI.

Olvasott szöveg: szemelvények históriás énekekből Szakirodalom: Guerre in ottava rima, szerk. Marina Beer, Donatella Diamanti, Cristina Ivaldi, Modena, Panini, 1988

  • Számonkérés

 

 

 

A LATIN NYELV ALAPJAI I. BTOL203BA

 

Oggetto: lingua e cultura latina.

Obiettivi: l’apprendimento dei fondamenti della lingua latina; arricchimento delle conoscienze sulla cultura antica; esame dei termini latini usati nella lingua italiana.

Tematica: grammatica base (morfologia); mitologia greco-latina.

Metodo didattico: lettura, traduzione e analisi grammaticale dei testi.

Valutazione: il corso si chiude con un voto. Parametri per la valutazione: l'attività durante le lezioni, i risultati delle prove scritte in classe.

Avvertenza: la frequenza del corso è obbligatoria. Numero massimo di assenze consentite: 3.

Bibliografia

  • "Dicta aurea" (Aranymondások). Latin közmondás- és feladatgyűjtemény. Összeállította: Gulyás Istvánné és Muhari Katalin. Budapest, 1987, Tankönyvkiadó.
  • Győri Gyula: Ariadné fonala. Naponta megidézett antik hősök. Budapest, 1992, Tankönyvkiadó. 
  • Marcello Craveri, Guida all'apprendimento del Latino. Volume I. Morfologia. Calvizzano, 1997, Il Girasole. 
  • Cesare Marchi, Siamo tutti latinisti. Tutte le parole latine che usiamo senza saperlo. Milano, 1997, Rizzoli.

 

OLASZORSZÁG TÖRTÉNETE I. BTOL301BA

 

Oggetto: la storia dell'Italia nel medioevo.

Obiettivi: la conoscenza della storia italiana relativa al periodo in oggetto, con particolare attenzione alle correlazioni storiche.

Tematica:

  • Cosa si intende per Italia?
  • L’Italia dopo la caduta dell’Impero romano occidentale: Goti e Bizantini
  • I Longobardi
  • La nascita del potere temporale della Chiesa e il monachesimo benedettino
  • Il Sacro Romano Impero e l’Italia
  • La rinascita del XI secolo e le repubbliche marinare
  • Ia prova scritta in classe (z. h.)
  • Il Comune
  • I Comuni contro l’Impero
  • Innocenzo III e Federico II e la nuova lotta fra Papato e Impero
  • Il tramonto dell’Impero e del Papato
  • Dal Comune alla Signoria
  • Le Signorie
  • IIa prova scritta in classe (z. h.)
  • Valutazione

 

Valutazione: il corso si chiude con un voto. Parametri per la valutazione: l'attività durante le lezioni, i risultati delle prove scritte in classe, il risultato della tesina di tema a scelta dalla tematica del corso.

Avvertenza: la frequenza del corso è obbligatoria. Numero massimo di assenze consentite: 3.

Bibliografia

  • Capitani, Ovidio, Storia dell'Italia medievale. Roma-Bari, 1994, Laterza.
  • D'Alessandro, Vincenzo, L'Italia del Medioevo. Roma, 1985, Editori Riuniti.
  • Olivieri, Mario, Compendio della storia d'Italia. Perugia, s. d., Benucci.
  • Storia d’Italia. Fonti e documenti. Antologia di documenti storici, a cura di Maria Bruna Romito e Gábor Hajnóczi, Piliscsaba, 2001.

 

OLASZORSZÁG TÖRTÉNETE III. BTOL401BA

 

Oggetto: la storia dell'Italia nel secolo XIX (il Risorgimento e i primi decenni dell’Italia unita).

Obiettivi: la conoscenza della storia italiana relativa al periodo in oggetto, con particolare attenzione alle correlazioni storiche.

Tematica:

  • La restaurazione in Italia
  • I moti carbonari
  • Giuseppe Mazzini e la Giovine Italia
  • Il moderatismo
  • Le rivoluzioni del 1848 e la prima guerra d’indipendenza
  • Il Piemonte e la politica di Cavour
  • La seconda guerra d’indipendenza e la spedizione siciliana
  • Ia prova scritta in classe (z. h.)
  • La Destra storica
  • La Sinistra storica
  • La crisi di finesecolo
  • L’età giolittiana
  • L’Italia nella prima guerra mondiale
  • IIa prova scritta in classe (z. h.)
  • Valutazione

 

Valutazione: il corso si chiude con un voto. Parametri per la valutazione: l'attività durante le lezioni, i risultati delle prove scritte in classe, il risultato della tesina di tema a scelta dalla tematica del corso.

Avvertenza: la frequenza del corso è obbligatoria. Numero massimo di assenze consentite: 3.

Bibliografia

  • Cogoi, Giancarlo, Lineamenti di storia del Regno d'Italia 1861–1914. Debrecen, 1998, Kossuth Egyetemi Kiadó.
  • Cogoi, Giancarlo, Lineamenti di storia del Risorgimento italiano. Debrecen, 1997, Kossuth Egyetemi Kiadó.
  • Procacci, Giuliano, Storia degli Italiani, Szeged, 1991, JATEPress.
  • Scirocco, Alfonso, L'Italia del Risorgimento 1800–1871. Bologna, 1993, il Mulino.
  • Storia d’Italia. Fonti e documenti. Antologia di documenti storici, a cura di Maria Bruna Romito e Gábor Hajnóczi, Piliscsaba, 2001.

 

CIVILIZÁCIÓS ISMERETEK I. BTOL205BA

 

Oggetto: La storia e lo sviluppo della civiltà italiana dalle origini a oggi.

Obiettivi: Stimolare gli studenti all'apprendimento di un congruo numero di informazioni sull'Italia e gli Italiani. Gli argomenti affrontati riguarderanno la storia, la geografia, le attività economiche, la popolazione, la produzione artistica, le attività scientifiche, la politica, le tradizioni popolari, il sistema scolastico, il turismo.

Tematica:

  • Geografia d’Italia: caratteristiche generali
  • Piemonte e Valle d’Aosta
  • Lombardia
  • Trentino-Alto Adige e Friuli-Venezia Giulia
  • Veneto
  • Liguria ed Emilia Romagna
  • Toscana
  • Umbria e Marche
  • Lazio
  • Abbruzzo e Molise
  • Campania
  • Calabria e Basilicata
  • Puglia
  • Sicilia
  • Sardegna

 

Valutazione: il corso si chiude con un colloquio.

Bibliografia

  • Appunti delle lezioni.
  • Un libro di geografia italiana per la scuola media a scelta.
  • Cases, Livia, Civiltà Italiana, Budapest, 1998.

 

OLASZ SZINTAXIS I. BTOL309BA

Az olasz nyelvtan újabb (generatív) elméleti alapon történő tárgyalása, elsősorban a szintakszis felőli közelítésben, az Olasz leíró nyelvtan alapjai c. kurzusra építve, annak fogalmi rendszerének bővítésével, ill. korrekciójával.

1.   A generatív szintaxis alapfogalmai Szó, szintagma, mondat, propozíció Összetett és egyszerű mondat, magmondat és bővített mondat A szintagma részei: mag, bővítmények, argumentumok 2.   A magmondat szintaktikai szerkezete 3.   Az ige típusai. Az igei csoport (SV) szerkezete: az igék valenciája Tranzitív és intranzitív, akkuzatív és inakkuzatív igék 4.   Az inakkuzatív szerkezetek és szintaktikai sajátosságaik 5.   Elemzések és gyakorlatok 6.   A létigés (’essere’) mondatok 7.   A szenvedő szerkezet. ’Si’ passivo és ’si’ impersonnale (általános alany) 8.   Az egyeztetés 9.   Elemzések és gyakorlatok 10. Az ige szintaxisa: az igeidők és módok használatának sajátságos esetei 11. Elemzések és gyakorlatok 12. A szintagmák típusai. A névszói csoport szerkezete. A determinánsok (DET) és sorrendjük a SN-ben 13. A determinánsként megjelenő szófajok névmási használata 14. Elemzések és gyakorlatok 15. Zárthelyi dolgozat

 

OLASZ NYELVVÁLTOZATOK BTOL405BA

1.   A standard olasz 2.   A variáció „helyei”: hangzók, szavak, morfológia, intonáció 3.   Az olasz nyelvjárások (dialektológia) 4.   Az olasz nyelv regionális változatai 5.   Felismerési gyakorlatok 6.   Művelt és műveletlen beszélők, nők és férfiak (szociolingvisztika 1.) 7.   Rétegnyelvek (szociolingvisztika 2.) 8.   Stílusváltozatok 9.   Stílusgyakorlatok 10. Funkcionális változatok 11. Szaknyelvek és majdnem-szaknyelvek (a média, a reklám, a politika, stb. nyelve) 12. Beszélt és írott nyelv 13. Az írott nyelv szabályozása és normái 14. A beszélt nyelv sajátosságai (prozódia) 15. Szövegvariációs gyakorlatok

 

Irodalom: § Sobrero, Alberto A.: I padroni della lingua. Profilo sociolinguitica della lingua italiana, Guida Editore, Napoli, 1978 § Coveri, Lorenzo – Benucci, Antonella –Diadori, Antonella: Le varietà dell’italiano. Manuale di sociolinguistica italiana, Università per Stranieri di Siena –  Bonacci Editore, Roma, 1998

OLASZ NYELVTÖRTÉNET BTOL406BA

1.   Az olasz az újlatin nyelvek között           2.   Nyelvtörténet és történeti nyelvtan 3.   A nyelvtörténész eszközei: dokumentumok és következtetések 4.   A nyelvtörténész magyarázatai: az analógia 5.   Változás és nyelvrendszer: történeti nyelvtan és strukturalizmus 6.   A relatív kronológia: a latin és az olasz (toszkán) diftongusok 7.   Strukturális változások: a latin magánhangzórendszer átalakulása 8.   Strukturális változások: a palatalizáció 9.   Történeti nyelvtan és generatív nyelvészet: a nyelvtipológia     10. A latin névszói esetrendszer elsorvadása: hagyományos és újabb magyarázatok 11. A latin igerendszer átalakulása: a segédigék megjelenése 12. Az olasz szókincs tipológiája 13. Szövegek és jelenségek: az Iscrizione di Comodilla  és a névelők kialakulása 14. Szövegek és értelmezések: az Indovinello veronese 15. Szövegek és hatások: Cielo d’Alcamo Contrasto

Irodalom: § D’Achille, Paolo: Breve grammatica storica dell’italiano, Carocci, Roma, 2001 § Lazzeroni, Romano: Il mutamento linguistico, in: Lazzeroni, R. (ed.) Linguistica storica § La Nuova Italia Scientifica, Roma, 1987: 13-51 § Sabatini ,Francesco –  Baldelli, Ignazio: Una lingua per tutti, ERI, Torino, 1980

A MAI OLASZ KULTÚRA I. BTOL606BA

1.   Olaszok és sztereotípiák 2.   Itália divatja (a városállamok és a reneszánsz kora) 3.   A félnivaló olaszok 4.   „Észak” felemelkedése, „Dél” hanyatlása 5.   Rómaiak-e még az olaszok? (az antik örökség értelmezése) 6.   A középkor és a reneszánsz sötét öröksége 7.   A mindenható klíma 8.   A csábítás és az éneklés nyelve 9.   A lustaság bajnokai 10. Az érzékek rabjai 11. A festői ország felfedezése 12. A „derék vademberek” 13. A bűn és a kaland igézetében 14. Itália, a menedék 15. Hogyan látjuk ma az olaszokat?

Irodalom: § Isnenghi, Mario (a cura di): I luoghi della memoria: Simboli e miti dell’Italia unita, Laterza, Bari–Roma, 1996 § Isnenghi, Mario (a cura di): I luoghi della memoria: Strutture ed eventi dell’Italia unita, Laterza, Bari–Roma, 1997 § Isnenghi, Mario (a cura di): I luoghi della memoria: Personaggi e date dell’Italia unita, Laterza, Bari–Roma, 1997 § Solly, Martin: Miért nem bírjuk a digókat?, Pannonica, Budapest, 2000

 

 

OLASZORSZÁG FÖLDRAJZA I. BTOL303BA

 

1.   Introduzione allo studio della geografia d’Italia. Posizione, confini, caratteristiche ambientali, clima, popolazione, insediamento, curiosità 2.   Analisi dei termini geografici 3.   Sicilia 4.   Sardegna 5.   Calabria 6.   Basilicata 7.   Puglia 8.   Verifica 9.   Campania 10. Abruzzo 11. Molise 12. Lazio 13. Umbria 14. Riepilogo e chiarimenti 15. Zárthelyi dolgozat

 

LETTURA DELLA STAMPA I. BTOL615BA

Oggetto: realtà politica.

Obiettivi: traduzione e interpretazione di testi della stampa italiana.

Testi: i testi verranno forniti nel corso del seminario in fotocopie.

Valutazione: il corso si chiude con un voto. Parametri per la valutazione: l'attività durante le lezioni, i risultati delle prove scritte in classe.

Avvertenza: la frequenza del corso è obbligatoria. Numero massimo di assenze consentite: 3.

 

 

IDEGENVEZETÉS I.  (történelmi párhuzamok) BTOL611

 

Oggetto: la storia delle relazioni storiche italo-ungheresi.

Obiettivi: l’esame dei capitoli più importanti delle relazioni storiche italo-ungheresi, con particolare attenzione alle fonti scritte del tema.

Tematica:

  • Le incursioni ungheresi in Italia
  • Italiani sul trono ungherese
  • La Chiesa ungherese e gli Italiani
  • Gli Angioini in Ungheria
  • Sigismondo di Lussemburgo
  • Mattia Corvino e il Rinascimento
  • Ia prova scritta in classe (z. h.)
  • Relazioni culturali nei secoli XVI–XVIII
  • Il contributo ungherese alla lotta d’indipendenza italiana nel 1848/1849
  • Il contributo italiano alla lotta d’indipendenza ungherese nel 1848/1849
  • I Garibaldini ungheresi
  • Relazioni italo-ungheresi fra le due guerre mondiali
  • Relazioni italo-ungheresi nel secondo dopoguerra
  • IIa prova scritta in classe (z. h.)
  • Valutazione

 

Valutazione: il corso si chiude con un voto. Parametri per la valutazione: l'attività durante le lezioni, i risultati delle prove scritte in classe.

Avvertenza: la frequenza del corso è obbligatoria. Numero massimo di assenze consentite: 3.

Bibliografia

  • Jászay, Magda, Incontri e scontri nella storia dei rapporti italo-ungheresi, Rubbettino, 2003, Soveria Mannelli
  • Gigante, Silvino, Italia e Italiani nella storia d'Ungheria. Fiume, 1941.
  • Ferrario, Carlo Antonio, Italia e Ungheria. Storia del Regno d'Ungheria in relazione con la storia italiana. Milano, 1926, Alpes.
  • Koltay-Kastner Jenő, Olasz–magyar művelődési kapcsolatok. Budapest, 1941, Magyar Szemle Társaság.

 

OLASZ NYELVI GYAKORLAT I. BTOL207BA

Il corso si propone di insegnare a scrivere vari testi, come espressione della cultura italiana. Ogni unità è centrata su un genere testuale. Durante ogni lezione verrà analizzato un modello per approfondire le strutture. Ci saranno esercizi guidati, con spiegazione del lessico specifico. Compiti per casa.

1.   Lettera amichevole 2.   Lettera ufficiale 3.   Istruzioni d’uso per qualsiasi oggetto di uso comune o apparecchio elettrico 4.   Ricetta di cucina 5.   Spiegazione di un gioco 6.   Verifica 7.   Regole di comportamento 8.   Pagina di diario 9.   Descrizione fisica e caratteriale 10. Descrizione di uno stato, località o città 11. Descrizione della propria città: monumenti architettonici, luoghi d’interesse 12. Descrizione tecnica per illustrare un prodotto nei suoi componenti e materiali usati 13. Verifica 14. Relazione di viaggio: descrizione dettagliata del percorso, dei luoghi visitati, persone incontrate con valutazioni personali 15. Zárthelyi dolgozat

 

 

OLASZ LEÍRÓ NYELVTANI GYAKORLAT I. BTOL211BA

Si esamineranni esercizi vari da testi di grammatica. Durante ogni lezione saranno distribuite ad ogni studente schede. L’obiettivo è contribuire a consolidare e a sistemare le nozioni di grammatica degli studenti

1.   Il nome: genere e variazione del genere. Nomi collettivi, difettivi e sovrabbondanti 2.   Il nome: numero e variazione del numero 3.   Plurale dei nomi composti 4.   L’articolo determinativo, indeterminativo e partitivo. Preposizioni aricolate 5.   Aggettivi qualificativi: concordanze, alterazione e gradi 6.   Aggettivi qualificativi: comparativi e superlativi 7.   La posizione dell’aggettivo 8.   Aggettivi e pronomi determinativi: possessivi, dimostrativi, indefiniti, interrogativi e numerali 9.   Pronomi personali e particelle pronominali 10. Pronomi di cortesia 11. Pronomi relativi 12. Preposizioni 13. Avverbi 14. Riepilogo, e discussione di eventuali problemi 15. Zárthelyi dolgozat

OLASZ BESZÉDGYAKORLAT I. BTOL213BA

1.   Autopresentazione: studi, interessi, pregi e difetti 2.   La famiglia 3.   La casa 4.   Alimentazione 5.   La scuola 6.   Abbigliamento e moda 7.   Traffico e mezzi di trasporto 8.   Negozi e spese 9.   Le vacanze 10. Giochi e passatempi e sport 11. Gli animali e le piante 12. Il tempo che fa 13. L’inquinamento                                                                       14. Usi e tradizioni del Natale 15. Argomenti personalizzati

 

JOGI SZAKNYELV BTOL618BA

A szemináriumon a két nyelv jogi szaknyelvének, illetve a szakfordítás technikáinak alapjait sajátítják el a hallgatók olasz és magyar nyelvű szakszövegek (egyszerű formanyomtatványoktól a szerződésekig) segítségével. A félévnek nincs rögzített tematikája, a csoport munkavégzésétől függő ritmusban kerülnek feldolgozásra a különböző nehézségi fokú szövegek. A fordított szövegek az interneten elérhető, szabad felhasználású oldalakról származnak. (pl. www.moduli.it)

ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ

A kurzus során a szakirányú továbbképzésen részt vevő hallgatók az irásos és szóbeli kommunikáció alaphelyzeteit ismerik meg, gyakorolják az aktív részvételt, megismerkednek továbbá alapvető szövegtípusokkal, komunikációs panelekkel, bővítik vonatkozó szókincsüket, kompetenciáikat az írásos és szóbeli közlésformák területén. Az írásbeli kommunikáció területén a biztos grammatikai, ortográfiai és megfelelő lexikai ismeretekre alapozva az üzleti élettel kapcsolatos olasz nyelvű levelek megfogalmazását, fordítását (ajánlatok, megrendelések, reklamációk, stb.), prezentációs anyagok elkészítését, különböző dokumentumok formailag és tartalmilag helyes összeállítását (szerződések, jegyzőkönyvek, emlékeztetők, kérvények, stb) sajátítják el a hallgatók. A szóbeli kommunikációt illetően gyakorlati példákon keresztül ismerhetik meg a vállalatok életében leggyakrabban előforduló szituációk során használatos szakkifejezéseket, szófordulatokat. Kiemelt fontossággal bír a hallgatók kiejtésének, nyelvhelyességének és beszédértésének fejlesztése.

 

 

Romanisztika szak

OLASZ SZAKIRÁNY

 

ALAPKÉZÉS, MINOR, SPECIALIZÁCIÓ

 

II. félév

 

 

 

 

BEVEZETÉS A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY MÓDSZERTANÁBA II

BTOL102BA

 

 

A kurzus második szemeszterében a tudományos kutatási folyamat, illetve egy tudományos szöveg elkészítésének egyes lépéseit, az alkalmazható módszereket, stratégiákat tekintjük át, a félévet, illetve a kurzust egy, az órákon elsajátítottakat hasznosító házidolgozattal illetve tantermi, élő szóban előadott és közösen értékelt prezentációval zárják a hallgatók.

Az alapvetően gyakorlati feladatokra épülő kurzus során „kézikönyvként” Umberto Eco „Hogyan írjunk szakdolgozatot” című munkáját használjuk, és építünk a hallgatók egyéb alapozó kurzusokon (bevezetés az irodalomtudományba stb) szerzett ismereteire, kompetenciáira.

 

 

Az előző félév tematikájának átismétlése, különös tekintettel a tudományos kommunikáció, információszerzés mai tereire, intézményeire, formáira.

 

A bölcsészettudományi diszkurzusok. A tudományos munka típusai, az órai prezentációtól a tudományos értekezésen át a kutatási projektig. A kutatási téma kiválasztása, definiálása. 

 

Az információ, a források típusai. Információgyűjtés, információrendezés, adatkezelés, a szerzői jog; információs adatbázisok a könyvtártól a világhálóig.

 

Információgyűjtés. Információs adatbázisok II. Az Egyetemi Könyvtár, a tanszéki könyvtár struktúrája, használata.

 

A kutatási munka felépítése, az információ, az adatok rendszerezése, elrendezése.

 

Az írásos és a szóbeli tudományos kommunikáció. A tudományos stílus. A szövegszerkesztés formai kötöttségei, ’jó gyakorlatok’, bevett normák Magyarországon és külföldön.

 

Tantermi, konferencia stb. prezentáció elkészítése. A témaválasztástól a prezentáció bemutatásáig.

A kutatási, interpretációs módszer kiválasztása. A kutatási téma és a hozzá rendelhető, applikálható módszer, módszerek.

 

Az irodalomtudományi diszkurzus mint a humán tudományok metaforája. Szöveg – világ – megértés.

 

 A pozitivizmustól a posztmodernig és azon túl. Interpretációs stratégiák, tudományos iskolák I.

 

A pozitivizmustól a posztmodernig és azon túl. Interpretációs stratégiák, tudományos iskolák II.

 

A pozitivizmustól a posztmodernig és azon túl. Interpretációs stratégiák, tudományos iskolák III.

 

Hallgatói prezentációk bemutatása, közös elemzése, értékelése I.

 

Hallgatói prezentációk bemutatása, közös elemzése, értékelése II.

 

Összegzés, a kurzus zárása, a házi dolgozatok leadása.

 

 

 

BEVEZETÉS AZ ÚJLATIN (OLASZ) NYELVÉSZETBE

BTOL202BA

 

 

Az újlatin nyelvészet, azon belül az olasz nyelvészet főbb témaköreinek átfogó ismertetése, a Bevezetés a nyelvtudományba c. kurzus elméleti kereteibe ágyazva. A vizsgált (példaként idézett) jelenségek elsősorban az olasz nyelvre vonatkoznak, de lehetőség szerint tágabb, romanisztikai kontextusba ágyazva.

 

1.   Hogyan beszélünk olaszul és hogyan beszélnek az olaszok? (idegen nyelv – anyanyelv)

2.   Ami a nyelvtanból kimarad: nyelvi-szemléletbeli sajátságok és különbözőségek

3.   Ami a nyelvtanból kimarad: a sajátos olasz nyelvi valóság

4.   Hogyan viszonyulnak az olaszok saját nyelvükhöz?

5.   Mit gondolnak az olaszok egymás beszédjéről? (a nyelvjárások megítélése)

6.   Ami a nyelvtanból kimarad: a nyelvvel párhuzamos kommunikáció „olaszos” módjai

      (gesztusok, stb.)

7.   Milyen nyelvet beszélnek az olaszok? (az olasz a többi újlatin nyelv között)

8.   A biztos eredet és a rekonstruálandó átmenet: a latintól az olaszig (nyelvtörténet

      dióhéjban)

9.   Szavak kalandjai (etimológia)

10. Hogyan írtak a régi Itáliában? (az irodalmi nyelv kialakulása)

11. Gazdagítani vagy védeni a nyelvet? (idegen nyelvi hatások)

12. Romlott latin vagy a világ legdallamosabb nyelve? (az olasz nyelv híre Európában)

13. A nemzeti nyelv igénye és megvalósulása (a köznyelv kialakulása)

14. Az olasz a nyelvtudományban (az olasz nyelvelméleti jelentősége)

15. Az olasz a mindennapi életben (az olasz nyelv nemzetközi jelentősége)

 

Irodalom:

§Altieri Biagi, Maria Luisa: Linguistica essenziale, Garzanti, Milano, 1982

§Poggi Salani, Teresa: Per lo studio dell’italiano. Avviamento storico-descrittivo, Liviana, Padova, 1986

§Marazzini, Claudio: Storia della lingua italiana, Il Mulino, Bologna, 1992

 

 

 

 

 

OLASZ SZINTAXIS II

BTOL310BA

 

 

1.   Az NP bővítményei: a melléknévi csoport (SA). A melléknevek szintaktikai típusai

2.   Az NP bővítményei: a prepozíciós csoport. Az SN-k, az SA-k és a SP-k sorrendje

3.   Alárendelt mondatok, mint a SN bővítményei

4.   Elemzések és gyakorlatok

5.   Az SAvv és az SP szerkezete

6.   A határozószók

7.   A névmások: önálló névmások és klitikusok

8.   Elemzések és gyakorlatok

9.   Ige-nélküli-mellékmondatos szerkezet (frasi ridotte)

10. Igeneves alárendelés

11. Műveltető szerkezet

12. Elemzések és gyakorlatok

13.  A szórend. Fokalizált, dizlokált és hasadt mondatok

14. A dexis

15. Elemzések és gyakorlatok

 

Irodalom:

§Slavi, Gianpaolo – Renzi, Lorenzo – Cardinaletti, Laura: Grande grammatica di consultazione I-III, Il Mulino, Bologna, 1988-1995

§Graffi, Giorgio: Sintassi, Il Mulino, Bologna, 1994

OLASZ IRODALOMTÖRTÉNET II

BTOL 216 BA

 

1. Francesco Petrarca élete

    Ugo Dotti: Vita di Petrarca, Roma–Bari, 1992

    Katona Lajos: Petrarca, Budapest, 1907

2. Petrarca művei

    Kelemen János: Dante, Petrarca, Vico, Budapest, 2007

    I Triumphi di Francesco Petrarca (a cura di Claudia Berra) Milano, 1999

3. Petrarca: Canzoni ere

    Marco Ariani: Petrarca, Roma, 1999

    Petrarca europeo (a cura di Gian Mario Anselmi, Luigi Tassoni, Beáta Tombi),

    Bologna, 2008

4. Petrarca-verselemzések

    Ugo Bosco: Francesco Petrarca, Bari, 1968

    Ambra V/5, Szombathely, 2005

    Nuova Corvina 15, Budapest, 2004

5. Giovanni Boccaccio élete

    Lucia Battaglia Ricci: Boccaccio, Roma, 2000

    Heinrich Gusztáv: Boccaccio élete és művei, Budapest, 1882

6. Boccaccio művei Anna Vaglio: Invito alla lettura di Boccaccio, Milano, 1988

    Francesco Bruni: Boccaccio, Bologna, 1990

7. Boccaccio: Decameron

    Vittore Banca: Boccaccio medievale, Firenze, 1990

    Villani Lajos: a renaissance úttörői, Budapest, é. n.

8. Boccaccio-novellaelemzések

    Luigi Russo: Letture critiche del Decameron, Bari, 1967

    Antonio Donato Sciacovelli: Per una tipologia „nuova” delle figure femminili del

    Decameron, Szombathely, 2005

9. „Trecento minore”: Vallásos irodalom, történetírás, novellisztika

    Valeria Benetti-Brunelli: Le origini italiane della Scuola umanistica, Milano–Roma, 1919

    Cultura e poesia del Trecento (a cura di Giorgio Petrocchi), Milano, 1965

10. Quattrocento és humanizmus. Humanizmus és reneszánsz

      Giuseppe Toffanin: Storia dell’Umanesimo, Roma, 1940

      Eugenio Garin: l’umanesimo italiano, Roma–Bari, 2004

      Jacob Burckhardt: A reneszánsz Itáliában, Budapest, 1978

      Paul Oskar Kristeller: Szellemi áramlatok a reneszánszban, Budapest, 1980

      Jean Delumeau: Reneszánsz, Budapest, 1997

      Cesare Vasoli: A humanizmus és a reneszánsz esztétikája, Budapest, 1983

      Éles Csaba: A szépségtől a megszállottságig. Itália kultúrája 1401 és 1600 között,

      Budapest, 1995

      Kaposi Márton: Élő középkor és halhatatlan reneszánsz, Budapest, 2006

11. A humanizmus latin nyelvű irodalma: filozófia és filológia. Marsilio Ficino, Giovanni Pico

      della Mirandola, Lorenzo Valla, Pietro Pomponazzi

      Leonyid Batkin: Az itáliai reneszánsz, Budapest, 1986

      Peter Burke: Az olasz reneszánsz, Budapest, 1994

      Eugenio Garin: Reneszánsz és műveltség, Budapest, 1988

      Eugenio Garin: La cultura filosofica del Rinascimento italiano, Firenze, 1994

      Jader Jaco belli: Quei due Pico della Mirandola, Roma–Bari, 1993

12. A Quattrocento olasz irodalma. Lorenzo de’ Medici, Jacopo Sannazzaro, Girolamo     

      Savonarola

      Cristopher Hibbert: A Medici-ház tündöklése és bukása, Budapest, 1993

      Roberto Ridolfi: Rita di Girolamo Savonarola, Firenze, 1974

      Pete László: Girolamo Savonarola, a költő, hitszónok, és politikai gondolkodó,

      Debrecen, 1997

13. A Quatrocento epikus költészete. Angelo Poliziano, Luigi Pulci, Matteo Maria Boiardo,

      John Addington Symons: Renaissance Olaszországban, Budapest, 1881

      Madarász Imre: „Örök megújhodások”. Születés, újjászületés, feltámadás az olasz

      irodalomban, Budapest, 2003

14. Ludovico Ariosto élete és művei

     Arturo Pompeati: Ariosto, Verona, 1933

     Valter Binni: Ludovico Ariosto, Torino, 1968

     Andrea Flamigni – Rossella Mangassoni: Ariosto, Milano, 1990

15. Ariosto: Orlando furioso

      Benedetto Croce: Ariosto, Shakespeare e Corneille, Bari, 1968

      Daniela Delcorno Branca: L’Orlando furioso e il romanzo cavalleresco medievale,

      Firenze, 1973

      Simon Gyula: Ariosto és eposza, Budapest, 1999

 

 

 

 

OLASZ IRODALOMTÖRTÉNET IV

BTOL312BA

 

1. „Settecento minore”. Az Arcadia és kora. Pietro Metastasio

    Walter Binni: L’Arcadia e Metastasio, Firenze, 1963

    Maria Luisa Astaldi: Metastasio, Milano, 1979

    Bagossi Edit: Pietro Metastasio színművei Magyarországon, Debrecen, 2011

    Venezia, Italia e Ungheria fra Arcadia e Illuminismo, Budapest, 1982

    Sárközy Péter: Petrarcától Ossziánig. A költészet értelmezés megújulása a

    XVIII. századi olasz irodalomban, Budapest, 1988

2. A „Fény Százada”. A felvilágosodás eszmerendszere Európában és Itáliában

    Roland Mortier: Az európai felvilágosodás fényei és árnyai, Budapest, 1983

    Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája, Budapest, 1995

    Pierre Chaunu: Felvilágosodás, Budapest, 1998

    Ernst Cassirer: A felvilágosodás filozófiája, Budapest, 2007

    Pál József: A neoklasszicizmus poétikája, Budapest, 1988

    Indro Montanelli – Roberto Gervaso: L’Italia del Settecento, Milano, 1972

    Gaetano Compagnino: Gli illuministi italiani, Roma–Bari, 1982

    La cultura illuministica il Italia (a cura di Mario Fubini), Torino, 1957

3. Nápolyi „előfelvilágosodás”. Giambattista Vico és Pietro Giannone

    Benedetto Croce: La filosofia di G. B. Vico, Bari, 1973

    Nagy József: Vico, Budapest, 2003

4. A nápolyi felvilágosodás. Antonio Genovesi, Gaetano Filangieri, Vincenzo Cuoco

    Franco Venturi: Settecento riformatore. Da Muratori a Beccaria, Torino, 1969

    Giuseppe Galasso: La filosofia in soccorso de’ governi. La cultura napoletana del

    Settecento, Napoli, 1989

    Giovanni Gentile: Vincenzo Cuoco, Firenze, 1964

    Madarász Imre: Az Alpokon innen és túl… A francia forradalom hatása az

    olasz irodalomra, Budapest, 1995

5. A milánói felvilágosodás. Pietro és Alessandro Verri. Az Accademia dei Pugni. Az „Il

    Caffè

    Giovanni De Castro: Milano nel Settecento, Milano, 1887

    L’Europa riconosciuta. Anche Milano accende i suoi lumi, Milano, 1987

    Pietro Verri e il suo tempo (a cura di Carlo Capra), Milano, 1999

    Donata Chiomenti Vassalli: I fratelli Verri, Milano, 1960

6. Cesare Beccaria: Dei deliti e delle pene

    Marcello Maestro: Cesare Beccaria e le origini della riforma penale, Milano, 1977

    Enza Biagini: Introduzione a Beccaria, Roma–Bari, 1992

    Renzo Zorzi: Cesare Beccaria. Il dramma della giustizia, Milano, 1996

    Cesare Beccaria tra Milano e l’Europa, Roma-Bari, 1990

    Madarász Imre: Kalandozások az olasz Parnasszuson. Italianisztikai tanulmányok,

    Budapest, 1996

    Madarász Imre: A legfényesebb századforduló. Tanulmányok a XVIII–XIX.

    század olasz irodalmáról, Budapest, 2009

7. Carlo Goldoni: életút és pályakép

    Attilio Momigliano: Saggi goldoniani, Venezia–Roma, 1968

    Carlo Goldoni (a cura di Carmelo Alberti e Gilberto Pizzamiglio), Venezia, 1995

    Carmelo Alberti: Goldoni, Roma, 2004

8. Goldoni színházi reformja

    Nyerges László: Carlo Goldoni velencei komédiaszínháza, Budapest, 1991

    Nyerges László: A velencei komédia színháza, Nyíregyháza, 1999

    Siro Ferrone: Invito alla lettura di Carlo Goldoni, Firenze, 2001

9. Giuseppe Parini: élet és mű

    Walter Binni: Settecento maggiore, Milano, 1978

    Giuseppe Petronio: Parini e l’Illuminismo lombardo, Roma–Bari, 1987

    Norbert Jonard: Introduzione a Parini, Milano, 1993

    Massimo Mezzanzanica: Invito alla lettura di Parini, Milano, 1990

10. Parini: Il Giorno

      L’amabil rito. Società e cultura nella Milano di Parini, Milano, 2000

      Interpretazioni e letture del Giorno, Milano, 1998

11. Vittorio Alfieri: életrajz és önéletrajz:

      Emilio Bertana: Vittorio Alfieri studiato nella vita, nel pensiero e nell’arte, Torino, 1902

      Giovanni Gentile: L’eredità di Vittorio Alfieri, Firenze–Venezia, 1926

      Benedetto Croce: Poesia e non poesia, Bari, 1974

      Madarász Imre: A „zsarnokölő” Alfieri, Budapest, 1990

      Madarász Imre: A megírt élet. Vittorio Alfieri Vita című önéletrajzának elemzése,

      Budapest, 1992

12. Alfieri: eszme és műfajok (1.)

      Wilhelm Dilthey: Vittorio Alfieri, Roma, 1988

      Piero Gobetti: La filosofia politica di Vittorio Alfieri, Ascoli Piceno, 1995

      Sirio Attilio Nulli: Vittorio Alfieri, Firenze, 1930

      Umberto Calosso: L’anarchia di Vittorio Alfieri, Bari, 1949

      Guido Santato: Lo stile e l’idea. Elaborazione dei trattati alfieriani, Milano, 1994

      Madarász Imre: Vittorio Alfieri életműve felvilágosodás és Risorgimento,

      klasszicizmus és romantika között, Budapest, 2004

13. Alfieri: eszme és műfajok (2.)

      Carmelo Sgroi: Coscienza artistica di Vittorio Alfieri, Bologna, 1949

      Mario Fubini: Ritratto dell’Alfieri e altri studi alfieriani, Firenze, 1951

      Giacomo Debenedetti: L’ideologia tragica di Vittorio Alfieri, Roma, 1964

      Madarász Imre: Halhatatlan Vittorio. Alfieri utóélete: kultusz és kritika, Budapest, 2006

14. Alfieri: Tragédiák

      Mario Fubini: Vittorio Alfieri. Il pensiero – La tragedia, Firenze, 1937

      Raffaello Ramat: Vittorio Alfieri, Firenze, 1964

      Vitilio Masiello: l’ideologia tragica di Vittorio Alfier, Roma, 1964

      Arnaldo Di Benedetto: Le passioni e il limite. Un’interpretazione di Vittorio Alfieri,

      Napoli, 1994

      Arnaldo Di Benedetto: Il dandy e il sublime. Nuovi studi su Vittorio Alfieri,

      Firenze, 2003

15. Vincenzo Monti

      Quinto Veneri: Vincenzo Monti, Torino, 1941

      Lorenzo Fontana: Vincenzo Monti prosatore e retore, Genova, 1943

      Lorenzo Fontana: Vincenzo Monti verseggiatore e poeta, Genova, 1948

      Donata Chiomenti Vassalli: Vincenzo Monti nel dramma dei suoi tempi, Milano, 1968

      Madarász Imre: A legfényesebb századforduló. Tanulmányok a XVIII–XIX. század

      olasz irodalmáról, Budapest, 2009

 

 

 

 

 

OLASZ IRODALOMTÖRTÉNET VI

BTOL408BA

 

 

1. Az egységes Olaszország irodalma. Verizmus. Giovanni Verga

    Benedetto Croce: La letteratura della nuova Italia III, Bari, 1973

    Luigi Russo: Giovanni Verga, Bari, 1984

    Sarah Zappulla Muscarà: Invito alla lettura di Verga, Milano, 1984

2. Dekadentizmus. Gabriele D’Annunzio, Giovanni Pascoli, Crepuscolarismo

    Carlo Salinari: Miti e coscienza del decadentismo italiano, Milano, 1982

    Guglielmo Gatti: Gabriele D’Annunzio, Milano, 2001

    Guido Laporella: Pascoli, Roma–Bari, 2000

    Patrizia Menichi: Guida a Gozzano, Firenze, 1984

3. A századforduló szépprózája. Antonio Fogazzaro. Emilio De Marchi

    Pietro Nardi: Fogazzaro, Milano, 1942

    Gaetano Trombatore: Fogazzaro, Milano–Messina, 1938

    Alessandra Briganti: Introduzione a De Marchi, Roma–Bari, 1992

4. Benedetto Croce

    Giuseppe Galasso: Croce e lo spirito del suo tempo, Roma–Bari, 2002

    Mario Puppo: Il metodo e la critica di Benedetto Croce, Milano, 1966

    Kaposi Márton: Intuíció és költészet. Benedetto Croce esztétikája, Budapest, 1994

5. Luigi Pirandello

    Arcangelo Leone de Crastris: Storia di Pirandello, Roma–Bari, 1986

    Szabó György: Pirandello, Budapest, 1964

    Madarász Klára: Az esztétikai megismerés egy huszadik századi gondolkodó,

    Pirandello szemével, Szeged, 2009

6. Italo Svevo

    Enrico Ghidetti: Italo Svevo, Roma, 1980

    John Gatt-Rutter: Alias Italo Svevo, Siena, 1991

    Wenner Éva: Irodalom a határon, Budapest, 2009

7. A Novecento olasz irodalma (1.)

    Salvatore Guglielmino: Guida al Novecento, Milano, 1978

    Giacinto Spagnoletti: Storia della letteratura italiana del Novecento, Roma, 1994

8. A Novecento olasz irodalma (2.)

    Az olasz irodalom a huszadik században, Budapest, 1967

    Szabó György: Századunk olasz irodalmának kistükre, Budapest, 1979

    Madarász Imre: Az olasz irodalom története, Budapest, 1993

    Szénási Ferenc: A huszadik századi olasz irodalom, Budapest, 2004

9. A futurizmus

    Mario Verdone: Il futurismo, Roma, 1994

    Gino Agnese: Marinetti. Una vita esplosiva, Milano, 1990

    Giordano Bruno Guerri: Filippo Tommaso Marienetti, Milano, 2010

10. Hermetizmus. Giuseppe Ungaretti, Eugenio Montale, Salvatore Quasimodo

      Glauco Cantori: La poesia di Ungaretti, Torino, 1976

      Oreste Macrí: La poesia di Quasimodo, Palermo, 1986

      Cursia Ferrari: „Csönd Istene, tárd ki a magányt”, Budapest, 2010

11. Alberto Moravia

      Enzo Siciliano: Moravia, Milano, 1971

      Renzo Paris: Moravia. Una vita controvoglia, Milano, 2007

      Luca Gervasutti: I fantasmi di Moravia, Udine, 1993

12. Pier Paolo Pasolini

      Nico Naldini: Pasolini, una vita, Torino, 1989

      Guido Santato: Pier Paolo Pasolini. L’opera, Vicenza, 1980

      Mindenszentek és Halottak között. Pier Paolo Pasolini (szerk. Parcz Ferenc),

      Budapest, 1995

13. Giuseppe Tomasi di Lampedusa

      David Gilmour: L’ultimo Gattopardo, Milano, 2003

14. Dario Fo

      Chiara Valentini: La storia di Dario Fo, Milano, 1977

      Roberto Nepoti – Marina Cappa: Dario Fo, Roma, 1997

      Michele L. Straniero: Giullari & Fo, Roma, 1978

      Dario Fo, a Nobel-díjas komédiás. Tőle, róla (szerk. Madarász Imre), Budapest, 1998

15. Umberto Eco

      Kelemen János: Olasz hermeneutika Crocétól Ecóig, Budapest, 1998

      Roberto Cotroneo: Eco: due o tre cose che so di lui, Milano, 2001

 

 

 

IRODALMI SZÖVEGOLVASÁS II

BTOL314BA

 

A kurzus második szemeszterében az itáliai koraújkor és a korai modernitás irodalmi kultúrájával ismerkednek meg a hallgatók. Az órákon nem csak az irodalom-és kultúrtörténeti ismeretek elmélyítése, de a szövegelemzési technikák, módszerek elsajátítása, valamint a fordítás gyakorlása is fontos szempont. A hallgatók a kurzus során, a két félév tematikájából (az olasz irodalom történetének a humanizmustól a preromantikáig terjedő időszakából) egy szabadon választott (előzetesen egyeztetett) témában házi dolgozatot készítenek.

 

Az első szemeszterben tanultak ismétlése, a második félévi program, bevezető beszélgetés.

 

Lovagregény vagy eposz? Az ’irodalomtudomány’, ’az irodalomkritika’ születése Itáliában.

      Szemelvények Giraldi Cinzio, Sperone Speroni, Tasso stb. szövegeiből.

 

A barokk irodalom I. A barokk eposz. Szemelvények Torquato Tasso Gerusalemme liberatájából I.

 

Szemelvények Torquato Tasso Gerusalemme liberatájából II.

 

Szemelvények Torquato Tasso Gerusalemme liberatájából III.

 

A barokk irodalom II. A barokk költészete. Szemelvények Marino illetve az Arcadia lírájából.

 

A barokk dráma és a barokk színház változatai a commedia dell’artétól a melodrámáig, illetve az operáig. A színház a barokk udvari kultúrában. Forráselemzés (írott beszámolók és képi megjelenítések).

 

A modern, polgári színház születése, Velence. Carlo Goldoni. Goldoni egy szabadon választott drámájának olvasása, közös órai feldolgozás.

 

Caro Coldoni II. Goldoni egy szabadon választott drámájának olvasása, közös órai feldolgozás.

 

A Felvilágosodás és az olasz irodalom I. Milánó. Parini: Il giorno I (otthon a teljes szöveg olvasása, órai munka keretén belül közös szemelvények olvasása, fordítása, elemzése).

 

Parini: Il giorno II

 

Változó paradigmák. A felvilágosodás és a preromantika. Vittorio Alfieri I. Önéletrajza, értekező prózája, lírája. Szemelvények otthoni olvasása, fordítása, közös órai elemezés, feldolgozás.

 

Vittorio Alfieri II. Drámái. Bruto vagy Bruto secondo otthoni olvasása, az órán szemelvények olvasása, fordítása, elemzése.

 

Ugo Foscolo és a modern olasz regény. Otthon a teljes szöveg olvasása, órán szemelvények közös elemzése az Ultime lettere di Jacopo Ortisból.

 

Számonkérés.

 

 

 

CIVILTÁ ITALIANA II

BTOL206BA

 

 

 

Oggetto: La storia e lo sviluppo della civiltà italiana dalle origini a oggi.

 

Obiettivi: Stimolare gli studenti all'apprendimento di un congruo numero di informazioni sull'Italia e gli Italiani. Gli argomenti affrontati riguarderanno la storia, la geografia, le attività economiche, la popolazione, la produzione artistica, le attività scientifiche, la politica, le tradizioni popolari, il sistema scolastico, il turismo.

 

Tematica:

 

Politica italiana I

Politica italiana II

Ordinamento dello Stato

Simboli della Repubblica

Economia italiana

Vita sociale

Gli Italiani

Stato della Città del Vaticano

Repubblica di San Marino

La mafia siciliana I (La nascita della mafia)

La mafia siciliana II (Il mafioso)

La mafia siciliana III (La mafia nell’Italia unita)

La mafia siciliana IV (Il fascismo e la mafia)

La mafia siciliana V (Mafia e Repubblica)

Le altre mafie: Camorra, ‘Ndrangheta, Sacra Corona Unita, Stidda

 

 

Valutazione: il corso si chiude con un colloquio.

 

Bibliografia

Cases, Livia, Civiltà Italiana, Budapest, 1998.

Dei, Marcello, La scuola in Italia. Farsi un’idea 16, il Mulino, Bologna, 1998

Ignazi, Piero, I partiti italiani. Farsi un’idea 2, il Mulino, Bologna, 1997

Marino, Giuseppe C., Storia della mafia, Newton Compton, Roma, 1999

 

 

 

 

 

 

 

 

STORIA D’ITALIAII

BTOL302BA

 

 

Oggetto: la storia dell'Italia nei secoli XIV–XVIII.

 

Obiettivi: la conoscenza della storia italiana relativa al periodo in oggetto, con particolare attenzione alle correlazioni storiche.

 

Tematica:

Gli stati italiani alla fine degli anni 1400 I

Gli stati italiani alla fine degli anni 1400 II

Le invasioni straniere in Italia

La fine dell’indipendenza italiana

L’Italia sotto il predominio spagnolo I

L’Italia sotto il predominio spagnolo II

Ia prova scritta in classe (z. h.)

L’Italia nel Settecento I

L’Italia nel Settecento II

La rivoluzione francese e l’Italia I

La rivoluzione francese e l’Italia II

L’Italia napoleonica I

L’Italia napoleonica II

IIa prova scritta in classe (z. h.)

Valutazione

 

 

Valutazione: il corso si chiude con un voto. Parametri per la valutazione: l'attività durante le lezioni, i risultati delle prove scritte in classe, il risultato della tesina di tema a scelta dalla tematica del corso.

 

Avvertenza: la frequenza del corso è obbligatoria. Numero massimo di assenze consentite: 3.

 

Bibliografia

Cochrane, Eric, L'Italia del Cinquecento, Roma-Bari, 1989, Laterza.

Olivieri, Mario, Compendio della storia d'Italia. Perugia, s. d., Benucci.

Procacci, Giuliano, Storia degli Italiani, Szeged, 1991, JATEPress.

Storia d’Italia. Fonti e documenti. Antologia di documenti storici, a cura di Maria Bruna Romito e Gábor Hajnóczi, Piliscsaba, 2001.

 

 

 

 

STORIA D’ITALIA IV

BTOL402BA

 

 

 

Oggetto: la storia dell'Italia dalla prima guerra mondiale ai giorni nostri.

 

Obiettivi: la conoscenza della storia italiana relativa al periodo in oggetto, con particolare attenzione alle correlazioni storiche.

 

Tematica:

Il primo dopoguerra

La nascita del fascismo

La conquista del potere

La dittatura fascista I

La dittatura fascista II

La politica estera del fascismo

L’Italia nella seconda guerra mondiale

Ia prova scritta in classe (z. h.)

I primi anni della Repubblica

I decenni del centrismo

I 15 anni del centro-sinistra

La crisi della prima Repubblica

Gli ultimi decenni

IIa prova scritta in classe (z. h.)

Valutazione

 

 

Valutazione: il corso si chiude con un voto. Parametri per la valutazione: l'attività durante le lezioni, i risultati delle prove scritte in classe.

 

Avvertenza: la frequenza del corso è obbligatoria. Numero massimo di assenze consentite: 3.

 

Bibliografia

Guerri, Giordano Bruno, Fascisti. Gli italiani di Mussolini. Il regime degli italiani.Milano, 1996, Mondadori.

Mammarella, Giuseppe, L'Italia contemporanea (1943–1998). Bologna, 1998, il Mulino.

Procacci, Giuliano, Storia degli Italiani, Szeged, 1991, JATEPress.

Storia d’Italia. Fonti e documenti. Antologia di documenti storici, a cura di Maria Bruna Romito e Gábor Hajnóczi, Piliscsaba, 2001.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A LATIN NYELV ALAPJAI II

BTOL204BA

 

Oggetto: lingua e cultura latina.

 

Obiettivi: l’apprendimento dei fondamenti della lingua latina; arricchimento delle conoscienze sulla cultura antica; esame dei termini latini usati nella lingua italiana.

 

Tematica: grammatica base (morfologia); mitologia greco-latina.

 

Metodo didattico: lettura, traduzione e analisi grammaticale dei testi.

 

Valutazione: il corso si chiude con un voto. Parametri per la valutazione: l'attività durante le lezioni, i risultati delle prove scritte in classe.

 

Avvertenza: la frequenza del corso è obbligatoria. Numero massimo di assenze consentite: 3.

 

Bibliografia

"Dicta aurea" (Aranymondások). Latin közmondás- és feladatgyűjtemény. Összeállította: Gulyás Istvánné és Muhari Katalin. Budapest, 1987, Tankönyvkiadó.

Győri Gyula: Ariadné fonala. Naponta megidézett antik hősök. Budapest, 1992, Tankönyvkiadó. 

Marcello Craveri, Guida all'apprendimento del Latino. Volume I. Morfologia. Calvizzano, 1997, Il Girasole. 

Cesare Marchi, Siamo tutti latinisti. Tutte le parole latine che usiamo senza saperlo. Milano, 1997, Rizzoli.

 

 

 

 

 

 

LETTURA DELLA STAMPA II

BTOL616BA

 

 

Oggetto: realtà sociale.

 

Obiettivi: traduzione e interpretazione di testi della stampa italiana.

 

Testi: i testi verranno forniti nel corso del seminario in fotocopie.

 

Valutazione: il corso si chiude con un voto. Parametri per la valutazione: l'attività durante le lezioni, i risultati delle prove scritte in classe.

 

Avvertenza: la frequenza del corso è obbligatoria. Numero massimo di assenze consentite: 3.

 

 

 

 

 

OLASZORSZÁG FÖLDRAJZA II

BTOL304BA

 

1.   Marche

2.   Toscana

3.   Emilia-Romagna

4.   Veneto

5.   Friuli Venezia-Giulia

6.   Verifica

7.   Trentino-Alto Adige

8.   Lombardia

9.   Piemonte

10. Val d’Aosta

11. Liguria

12. Verifica

13. Riepilogo e chiarimenti

14. Geografia antropica

15.Zárthelyi dolgozat

 

 

 

 

 

 

OLASZ NYELVI GYAKORLAT II.

BTOL208BA

 

Il corso si propone di insegnare a scrivere vari testi, come espressione della cultura italiana. Ogni unità è centrata su un genere testuale. Durante ogni lezione verrà analizzato un modello per approfondire le strutture. Ci saranno esercizi guidati, con spiegazione del lessico specifico. Compiti per casa.

 

1.   Lettera amichevole

2.   Lettera ufficiale

3.   Istruzioni d’uso per qualsiasi oggetto di uso comune o apparecchio elettrico

4.   Ricetta di cucina

5.   Spiegazione di un gioco

6.   Verifica

7.   Regole di comportamento

8.   Pagina di diario

9.   Descrizione fisica e caratteriale

10. Descrizione di uno stato, località o città

11. Descrizione della propria città: monumenti architettonici, luoghi d’interesse

12. Descrizione tecnica per illustrare un prodotto nei suoi componenti e materiali usati

13. Verifica

14. Relazione di viaggio: descrizione dettagliata del percorso, dei luoghi visitati, persone

      incontrate con valutazioni personali

15. Zárthelyi dolgozat

 

 

 

OLASZ LEÍRÓ NYELVTANI GYAKORLAT II.

BTOL212BA

 

Si esamineranni esercizi vari da testi di grammatica. Durante ogni lezione saranno distribuite ad ogni studente schede. L’obiettivo è contribuire a consolidare e a sistemare le nozioni di grammatica degli studenti

 

1.   Il nome: genere e variazione del genere. Nomi collettivi, difettivi e sovrabbondanti

2.   Il nome: numero e variazione del numero

3.   Plurale dei nomi composti

4.   L’articolo determinativo, indeterminativo e partitivo. Preposizioni aricolate

5.   Aggettivi qualificativi: concordanze, alterazione e gradi

6.   Aggettivi qualificativi: comparativi e superlativi

7.   La posizione dell’aggettivo

8.   Aggettivi e pronomi determinativi: possessivi, dimostrativi, indefiniti, interrogativi e

      numerali

9.   Pronomi personali e particelle pronominali

10. Pronomi di cortesia

11. Pronomi relativi

12. Preposizioni

13. Avverbi

14. Riepilogo, e discussione di eventuali problemi

15. Zárthelyi dolgozat

OLASZ BESZÉDGYAKORLAT II.

BTOL214BA

 

1.   Autopresentazione: studi, interessi, pregi e difetti

2.   La famiglia

3.   La casa

4.   Alimentazione

5.   La scuola

6.   Abbigliamento e moda

7.   Traffico e mezzi di trasporto

8.   Negozi e spese

9.   Le vacanze

10. Giochi e passatempi e sport

11. Gli animali e le piante

12. Il tempo che fa

13. L’inquinamento                                                                      

14. Usi e tradizioni del Natale

15. Argomenti personalizzati

 

 

 

GAZDASÁGI SZAKNYELV

BTOL619BA

 

A szemináriumon a két nyelv gazdasági szaknyelvének, illetve a szakfordítás technikáinak alapjait sajátítják el a hallgatók olasz és magyar nyelvű szakszövegek segítségével. A félévnek nincs rögzített tematikája, a csoport munkavégzésétől függő ritmusban kerülnek feldolgozásra a különböző nehézségi fokú szövegek. A fordított szövegek az interneten elérhető, szabad felhasználású oldalakról származnak. (pl.  www.moduli.it)

 

 

OLASZ NYELVTÖRTÉNET

BTOL406BA

 

 

 

1.   Az olasz az újlatin nyelvek között          

2.   Nyelvtörténet és történeti nyelvtan

3.   A nyelvtörténész eszközei: dokumentumok és következtetések

4.   A nyelvtörténész magyarázatai: az analógia

5.   Változás és nyelvrendszer: történeti nyelvtan és strukturalizmus

6.   A relatív kronológia: a latin és az olasz (toszkán) diftongusok

7.   Strukturális változások: a latin magánhangzórendszer átalakulása

8.   Strukturális változások: a palatalizáció

9.   Történeti nyelvtan és generatív nyelvészet: a nyelvtipológia    

10. A latin névszói esetrendszer elsorvadása: hagyományos és újabb magyarázatok

11. A latin igerendszer átalakulása: a segédigék megjelenése

12. Az olasz szókincs tipológiája

13. Szövegek és jelenségek: az Iscrizione di Comodilla  és a névelők kialakulása

14. Szövegek és értelmezések: az Indovinello veronese

15. Szövegek és hatások: Cielo d’Alcamo Contrasto

 

Irodalom:

§D’Achille, Paolo: Breve grammatica storica dell’italiano, Carocci, Roma, 2001

§Lazzeroni, Romano: Il mutamento linguistico, in: Lazzeroni, R. (ed.) Linguistica storica,

   La Nuova Italia Scientifica, Roma, 1987: 13-51

§Sabatini ,Francesco –  Baldelli, Ignazio: Una lingua per tutti, ERI, Torino, 1980

 

 

 

 

Guida IV

BTOL 614BA

 

 

 

Oggetto: la storia delle relazioni culturali italo-ungheresi.

 

Obiettivi: l’esame dei capitoli più importanti delle relazioni culturali italo-ungheresi.

 

Tematica:

Artisti italiani in Ungheria I

Artisti italiani in Ungheria II

Artisti italiani in Ungheria III

Artisti ungheresi in Italia I

Artisti ungheresi in Italia II

Artisti ungheresi in Italia III

Ia prova scritta in classe (z. h.)

Studenti ungheresi in Italia

Letteratura italiana – letteratura ungherese I

Letteratura italiana – letteratura ungherese II

Letteratura italiana – letteratura ungherese III

Le relazioni culturali italo-ungheresi nel Novecento I

Le relazioni culturali italo-ungheresi nel Novecento II

IIa prova scritta in classe (z. h.)

Valutazione

 

 

Valutazione: il corso si chiude con un voto. Parametri per la valutazione: l’attività durante le lezioni, i risultati delle prove scritte in classe.

 

Avvertenza: la frequenza del corso è obbligatoria. Numero massimo di assenze consentite: 3.

 

Bibliografia

Banfi, Florio, Ricordi Ungheresi in Italia. Annuario. Studi e documenti italo-ungheresi, Roma–Szeged, 2005.

Budinis, Cornelio, Gli artisti italiani in Ungheria, 1936, Roma

Cento anni al servizio delle relazioni ungaro-italiane. Gli istituti ungheresi scientifici, culturali ed ecclesiastici di Roma (1895–1995). A cura di László Csorba. Edizioni HG & CO., Budapest, 1998.

Csorba, László, Ricordi ungheresi in Italia, benda FOTO, 2003, Budapest

Réti, György, Italia e Ungheria. Cronaca illustrata di storia comune – Itália és Magyarország. Kapcsolataink képes krónikája. Palombi Editori, Roma–Budapest, 2002.

Sárközy, Péter, Letteratura ungherese, letteratura italiana, Sovera, Roma, 1990.

Várady, Emerico, La letteratura italiana e la sua influenza in Ungheria I: Storia, II: Bibliografia, Istituto per l’Europa Orientale, Roma, 19331934

 

 

 

 

OLASZ NYELVI GYAKORLAT IV

BTOL306BA

 

1.   Le parole per descrivere l’aspetto fisico di una persona

2.   Le parole per descrivere sensazioni, sentimenti, aspetti del carattere

3.   Le parole per riferiore i discorsi: sinonimi del verbo ’dire’

4.   La scelta delle parole in vari contesti

5.   I connettivi testuali

6.   Concordanza di modi e tempi

7.   Parafrasi di un testo

8.   Terminologia specifica: scelta multipla

9.   Frasi principali: subordinate e coordinate. Modi e tempi nella subordinata

10. Uso delle congiunzioni

11. Avverbi e locuzioni avverbiali

12. Frasi implicite ed esplicite

13. Esercizi vari di competenza linguistica I

14. Esercizi vari di competenza linguistica II

15.Zárthelyi dolgozat

 

OLASZ BESZÉDGYAKORLAT IV

BTOL308BA

 

Lo scopo del corso è di rendere lo studente partecipante attivo nello sviluppo delle proprie abilità di produzione orale. Il materiale utilizzato consta di articoli recenti su argomenti vari che vengono messi a disposizione dall’insegnante o anche proposti dagli studenti. Dopo aver analizzati i fatti esposti, si mira a sviluppare la libera espressione delle opinioni personali, confronti e argomentazioni. Il materiale si presta ad essere usato in maniera flessibile a seconda degli interessi e delle motivazioni del gruppo, ed è aperto nel senso che può essere arricchito o adattato in base alle diverse esigenze che l’insegnante di volta in volta si troverà ad affrontare.

 

OLASZ BESZÉDGYAKORLAT VI

BTOL404BA

 

Affinamento delle scelte stilistiche nell’uso della lingua straniera parlata. Il corso si propone di sviluppare negli studenti la capacità di analizzare testi su temi di attualità nella società contemporanea ed esprimere in maniera logica e chiara la propria opinione, affermando la propria tesi in maniera contraria a quelle di altri oppure a sostegno di tesi affini. A seconda dell’argomento verranno presentati ed utilizzati termini del lessico specifico. I testi sono tratti da giornali e riviste.

 

 

OLASZ NYELVGYAKORLAT IV

BTOL604BA

 

Traduzione di testi specifici, di linguaggio tecnico, relativi alla politica, economia, scienze letterarie, gastronomia, turismo. Il corso consta di esercitazioni di traduzione consecutiva (dall’ungherese all’italiano) per studenti che possiedono già una padronanza della lingua ma che devono affinare la scelta dei termini in base al campo semantico di riferimento. Gli esercizi di traduzione mirano a focalizzare il lessico e la fraseologia e ad ampliare il vocabolario, la conoscenza dei modi di dire, stimolando la riflessionie su aspetti grammaticali specifici.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Blue joomla theme by Template Joomla